A mahlep legfeljebb 10 méter magasra növő, fehér virágú fa. Európában és a Keleti-mediterrán országokban elterjedt. Törökországban Tokat, Zile, Niksar, Amasya, Çorum és Mardin környékén termesztik. Ismert még idris fa, endirez, endürüz, keniro (Diyarbakır), illatos cseresznyefa, melem és vadcseresznye néven is. A mahlep mag előállításához az érett gyümölcsöket lefejtik, napon szárítják; hengerek között átvezetve a mag héja megreped, majd szitálással a magot kivonják a magházból. Törökország egyik exportterméke.
A mahlep felhasználási területei
- Vizelethajtó, gyomorerősítő és erősítőszerként használják.
- Illata miatt étvágy- és elmeélesztő.
- Ha mézzel keverve fogyasztják, energizáló; időseknél a szaglás fokozására és energiapótlásra alkalmazzák.
- Befőtt és szezámmaggal keverve fogyasztva súlygyarapító.
- A Tokat régióban lekvár készül belőle. Asztma, hörghurut, vesekő ellen; nemi erősítő, májerősítő és a prosztatamégnövekedés ellen használják.
- Kandilos pereceken szezámmaggal együtt használják.
- Népi gyógyászatban cukorbetegség ellen is alkalmazzák.
- A magokat összetörve fűszerként használják.
- Különösen süteményekbe, pogácsákba és száraz sütikbe keverik; egy kiló liszthez körülbelül egy evőkanálnyit használnak.
- Likőriparban használják. A fa, ágai és kérge a benne lévő kumarin miatt kellemes illatú. A parfümiparban, olaját pedig a festékiparban használják fel.
