A B-vitamin komplex tagja olan kolin a zsíranyagcserében hatékony lipotróp anyag. Megakadályozza a túlzott zsírraktározást a májban. Fontos a máj egészsége szempontjából. Hasznos az Alzheimer-kórban és a memóriazavarokban.

A kolin hiánya májbetegségeket és érelmeszesedést okozhat.

Valójában a kolin technikailag nem B-vitamin. Más B-vitaminokkal, különösen a folsavval (B9) és a kobalaminnal (B12) együtt azonban hatékony a zsíranyagcserében, valamint a szív és az agy egészségének megőrzésében, ezért a B-vitamin-komplexekben is helyet kap.

A kolin emellett szükséges az epehólyag és a máj egészségéhez, a hormontermeléshez és a központi idegrendszer működéséhez is.

A kolin ecetsavval egyesülve acetilkolint termel, amely az agy és a memória működése szempontjából rendkívül fontos neurotranszmitter.

A tudósok úgy gondolják, hogy a kolin felhasználható a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kezelésében, sőt megelőzésében is. Az Alzheimer-kóros betegek agyában alacsony az acetilkolin szintje.

Az új kutatások kimutatták, hogy az újszülött csecsemőknél a kolin rendkívül fontos az egészséges agyműködéshez.

A kolin úgy védi a máj egészségét, hogy elősegíti a májban lévő zsírok szervezetbe történő eloszlását.

A kolin létrehozza a sejtfal felépítésében használt foszfatidilkolin anyagot. A foszfatidilkolint szükség esetén kolinforrásként használja a szervezet. Németországban az orvosok a foszfatidilkolint a májgyulladás kezelésében alkalmazzák.

Forrásai

Mivel természetes módon minden élő sejtben megtalálható, mindenféle zöldségben és állati húsban előfordul. Az emberi szervezet a kolint a glicin nevű aminosavból is elő tudja állítani. Kolint a leszticint tartalmazó élelmiszerekből is bevihetünk. A leszticin a szervezetben lebomlik, és kolinra bomlik szét. A rizs, a tojás, a vörös hús, a máj, a káposzta, a karfiol, a szójabab, a csicseriborsó, a lencse, a zöldbab, a borsó és a napraforgó leszticint tartalmaz. A leszticint emellett fagylalthoz, margarinhoz, majonézhez és csokoládéhoz is hozzáadják, hogy elősegítse az ezekben található zsír és víz összekapcsolódását.

Napi étrendünk 300 és 1000 milligramm közötti kolint tartalmaz. Felnőtt nők esetében 425 milligramm, férfiaknál 550 milligramm elegendő. A várandós nőknek 450 mg-ot, a szoptató anyáknak 550 mg-ot kellene fogyasztaniuk.

Kolinhiány

Ennek önálló hiánya a gyakorlatban nem mutatható ki. Általában fehérjehiányhoz társul. Ezek a tünetek vagy kísérletesen, vagy más vitaminok hiányával együtt jelentkeznek.

A zsíranyagcsere felborul. A zsír a szervezetben, különösen a májban kezd felhalmozódni.

A sejthártyák épsége és szilárdsága romlik. A kolinhiány miatt kialakuló probléma különösen az idegrostok mielinhüvelyében mutatkozik meg.

Kolinfelesleg

Meghatározott mellékhatást nem írtak le. Nem élelmiszerből, hanem gyógyszer formájában nagy dózisban szedve az epilepsziában (sara betegségben) szenvedőknél ezt kiválthatja.

A kolin terápiás alkalmazása

Más B-vitaminokkal együtt széles körben alkalmazható. Manapság azokon a területeken, ahol használják, a hatásai tudományosan még nem teljesen tisztázottak. Általában ezeken a területeken alkalmazzák:

  • Idegi ingerületvezetési zavarokban, memóriazavarokban, izomrángásokban, szívdobogásérzésben és Alzheimer-kórban, Huntington-kórban
  • Máj- és vesebetegségekben, például hepatitiszben és cirrózisban
  • Egyes gyógyszerek mellékhatásainak enyhítésére, például a fenotiazin-csoportba tartozó gyógyszerek által okozott késői diszkinézia esetén, amikor az arcizmaiban húzódás és görcsök jelentkeznek
  • Továbbá fejfájás, feszültség, étvágytalanság, székrekedés, glaukóma és egyéb szemproblémák, valamint fülzúgás és más fülpanaszok esetén
  • Ajánlják a vér magas koleszterinszintjének és az érelmeszesedésnek, az epeköveknek, a magas vérnyomásnak és a szívinfarktus kockázatának csökkentésére is.