Hasznosságát tudományosan igazolták. Fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik…

Az Atatürk Egyetem (AÜ) Természettudományi Karának Szerves Kémiai Tanszékének docense, Dr. İlhami Gülçin elmondta, hogy tudományos munkájával igazolta a csalán gyomorfekélyt megelőző, sebeket gyógyító, még rezisztens mikroorganizmusok terjedését is gátló és fájdalomcsillapító hatását. Gülçin az AA tudósítójának nyilatkozatában elmondta, hogy a csalánnak számos előnye van, de ezek többségét nem igazolták tudományosan és nem gyűjtötték egy helyre. Gülçin, aki azt állítja, hogy a csalánnal kapcsolatos törökországi kutatások ellenére ezek nem váltak adattá, mindig is csak papíron maradtak, így folytatta: ''Doktori disszertációmban az összes ilyen tanulmány összegyűjtésével tudományos kutatást végeztem a csalánról. Az öt évig tartó doktori munkámban a csalán bizonyos előnyeit, különösen tudományosan igazoltam.'' Gülçin elmagyarázta, hogy munkájukban a csalán antioxidáns aktivitására, antimikrobiális aktivitására, radikálfogó, fekélycsökkentő (antiulcerosus) és fájdalomcsillapító hatásaira összpontosítottak, majd kiemelte, hogy később átfogóbb kutatást végeztek, és ezt a kutatást farmakológusok tapasztalatait is felhasználva hajtották végre. Gülçin kifejezte, hogy a csalán egy kiváló, egészség szempontjából fontos növény, és kijelentette, hogy a csalánt az anatóliai kultúrában is bőségesen használják. ''MÉG A NAGYON REZISZTENS MIKROBOK TERJEDÉSÉT IS GÁTLJA''- Gülçin, aki azt állítja, hogy a csalán még a nagyon rezisztens mikrobok terjedését is gátolja, a következőket jegyezte fel: ''

Még a Nagyon Rezisztens Mikrobok Terjedését is Gátolja

Az egészség szempontjából ennyire hasznos csalánnak az az előnye is, hogy bőségesen megtalálható az anatóliai földeken. Az emberek körében elterjedt a használata. A csalánt salátákban használják, de vannak csalánteák, csalánételek is. Az általunk végzett kutatásban megállapítottuk, hogy a csalánnak az antioxidáns hatása mellett mikrobák elleni ölő hatása van, és jót tesz a fekélyre. Fekélyes egereknek szájon át adtuk a csalán kivonatot. Ennek eredményeként megfigyeltük, hogy a fekélyes egerek meggyógyultak. Így megállapítottuk, hogy a csalán jót tesz a fekélybetegségnek. Bebizonyítottuk, hogy 68%-ban gátolja a fekélyt.'' Gülçin így folytatta: ''A Staphylococcus család egy nagyon rezisztens mikrobacsalád. Megfigyeltük, hogy a csalán gátolja ezeknek a mikroorganizmusoknak a növekedését, és antikandidás tulajdonsága is hatásos. A szabványokkal összehasonlítva megfigyeltük, hogy a csalán antimikrobiális tulajdonsága nagyon jó.'' ''A CSALÁN FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ TULAJDONSÁGA NEM TÚL ISMERT'' Gülçin, aki kutatásában feltárta a csalán fájdalomcsillapító tulajdonságát, így nyilatkozott: ''Kutatásunkban bebizonyítottuk, hogy a csalánnak fájdalomcsillapító hatása van. Kísérleti állatokon végzett másik kutatásban megállapították, hogy erős fájdalomcsillapítóként 62%-ban gátolja a fájdalmat. A csalán fájdalomcsillapító tulajdonsága nem túl ismert az emberek körében.'' Gülçin, aki elmondta, hogy a csalán említésekor az embereknek a csípő tulajdonsága jut eszébe, így folytatta: ''A csalán csípő tulajdonságát korábban a hangyasavtól származtatták. Az emberek körében és a tudományos területen is tévesen ismerték. Azonban az elvégzett tudományos kutatásokban megállapították, hogy a csalán leveleiben található hisztamin molekulától származik.'' Gülçin, aki elmagyarázta, hogy hazánkban nagyon elterjedt csalánnak Anatóliában 3 fajtája van, kiemelte, hogy különösen az Urtica dioica fajt kertekben, falak mellett bőségesen megtalálható, és ezt a fajtát javasolta fogyasztásra. Docens Dr. Gülçin, aki megjegyezte, hogy a csalán nőstény és hím egyedei külön növények, így beszélt: ''Különösen a tavaszi hónapokban megjelenő csalánról elmondhatjuk, hogy sokkal gyógyítóbb. Megfigyeltük, hogy a később megjelenő hajtásokon néhány vegyület és tulajdonság hiányzik. Ezek a tulajdonságok főleg a tavasszal megjelenő csalánban találhatók. A tavaszi hónapokban megjelenő csalán összegyűjthető, árnyékban szárítható, tea, saláta és ételekben használható. Frissen is fogyasztható. Ahelyett, hogy naponta sokat fogyasztanánk, minden nap keveset fogyasztani hasznosabb.'' -''A SEBEK GYÓGYÍTÁSÁRA…''- ''A használni kívánt csalán megkülönböztetésére, ha kezünket hozzáérintve fájdalmat érzünk, az a csalán, amit keresünk'' – mondta Gülçin, aki kijelentette, hogy a csalán számos betegségre jót tesz, és így folytatta: ''Kutatásunkban tudományosan igazoltuk, hogy a csalán megelőzi a fekélyt, gyógyítja a sebeket, még a nagyon rezisztens mikroorganizmusok terjedését is megakadályozza, és fájdalomcsillapító tulajdonsággal rendelkezik. Fekélyen és külső sebekben használható. Semmilyen mellékhatása nincs. Ha sebek gyógyítására használjuk, egy mozsárban egy kicsit meg kell törnünk, amikor folyékony állagúvá válik, a seb felületére kell kenni. Mert a csalánnak nagyon jó antimikrobiális tulajdonsága van, e tulajdonsága révén gyógyítja a sebeket.'' Gülçin, aki kutatóként elmagyarázta, hogy a csalán előnyeinek tudományos igazolásához öt éven át folytatta munkáját, hangsúlyozta, hogy az Anatóliában bőségesen megtalálható csalán egészségesebb, ha kész teák helyett frissen gyűjtve, árnyékban szárítva vagy frissen használjuk. Gülçin, aki elmagyarázta, hogy a csalán hazánkban bőségesen megtalálható, gyógynövényboltokban is nagyon olcsón árulják, egész évben naponta keveset fogyasztani javasolta. Gülçin, aki kifejezte, hogy a csalánt széles körben használják a gyógyszeriparban, így folytatta: ''Az orvostudományban a tablettává alakított összetevők használata elterjedt. Németországban és Hollandiában a csalánból nyert rostokat textiltermékként használják. Szinte 100%-ban semmilyen mellékhatása nincs, és kényelmesen viselhető.'' Docens Dr. Gülçin kifejezte, hogy a csalán megfelelő használat esetén semmilyen mellékhatása nincs, de naponta túlzott használat esetén a bélrendszert tisztító tulajdonsága miatt hashajtó hatása lehet. -KUTATÁSA KÉT FOLYÓIRATBAN KÖZÖLT- Gülçin, aki elmondta, hogy a csalánról szóló doktori disszertációját öt év alatt fejezte be, így nyilatkozott: ''A csalánról végzett kutatásomat az endemikus és az emberek által használt növényekkel kapcsolatos tudományos tanulmányokat közlő 'Journal Of Etnopharmacology' folyóiratban, kutatásom második, enzimekkel kapcsolatos részét pedig a ''Journal Of Enzyme Inhibition and Medicinal Chemistry' folyóiratban közölték''